A Tejútrendszer múltjának nyomai még mindig itt keringenek körülöttünk, egy csillagász barát számára érdekes háttérrel.
A Tejútrendszer múltja kegyetlenebb volt, mint hittük Történetmenet és fő tények
A Tejútrendszer múltja sokkal erőszakosabb lehetett, mint korábban hitték a csillagászok. Új kutatások szerint több mint 10 milliárd évvel ezelőtt galaxisunk elnyelt egy kisebb, ősi törpegalaxist, amelyet a kutatók Loki néven azonosítottak. Ennek a galaxisnak a csillagai szétszóródtak, és ma is keringenek a Tejútrendszer belső régióiban, de furcsa, rendezetlen pályákon.
A felfedezés kulcsa húsz különös csillag volt, amelyek rendkívül öregek és szinte teljesen hiányoznak belőlük a nehézebb elemek – jelezve, hogy az univerzum legkorábbi korszakában keletkezhettek. Mozgásuk is szokatlan: míg néhány csillag a Tejútrendszer forgásával megegyező irányban kering, mások épp ellentétesen haladnak.
A számítógépes modellek szerint Loki akár 1,4 milliárd naptömegnyi lehetett, ami az univerzum korai korszakában jelentős méretű törpegalaxisnak számított. A kutatók szerint Loki valószínűleg nem volt egyedül: a Tejútrendszer története során akár egy tucatnyi ilyen galaxist is elnyelhetett, maradványaik pedig még mindig ott vannak az éjszakai ég csillagai között.
Tények
- A kutatók szerint a Tejútrendszer több mint 10 milliárd évvel ezelőtt elnyelt egy kisebb törpegalaxist, amelyet Loki néven azonosítottak.
- Húsz különös, rendkívül öreg csillagot találtak, amelyek szinte nincsenek benne nehéz elemek, és furcsa, ellentétes irányú pályán keringenek.
- Loki tömege akár 1,4 milliárd naptömegnyi is lehetett, és a skandináv mitológiai káoszistennek, Lokinak nevezték el a kutatók.
- A szakértők szerint a Tejútrendszer története során akár egy tucatnyi ilyen galaxist is elnyelhetett.
A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek
