Egy fiatal fekete lyuk, amely vörösen izzik a kozmosz mélyén, érdekes kontextust adhat egy kollégának, aki a galaxisok keletkezését követi.
Fekete lyukak a vörös pöttyök mögött? Történetmenet és fő tények
A James Webb űrteleszkóp korai megfigyelései közül kiemelkedik a több száz „little red dot” – apró, vörösen izzó objektum a korai univerzumban. Ezek megjelenését a tudósok nem várták, és eddig nem volt világos, hogyan kapcsolódnak a szupermasszív fekete lyukak kialakulásához. Most a Chandra röntgenteleszkóp és a Webb együtt figyelt meg egy olyan objektumot, az úgynevezett „X-ray dotot”, amely vörösen világít, de erős röntgensugárzást is kibocsát – jelezve, hogy fiatal, gyorsan növekvő fekete lyuk lehet a közepén. A fekete lyukat vastag gáz- és porburok takarják, amelyek csak részben engedik át a röntgensugarakat, hasonlóan egy világító tök belső fényéhez. A jelenség 12 milliárd fényévre van, az univerzum csecsemőkori állapotában, ahol ilyen nagy fekete lyukak kialakulása a jelenlegi modellek szerint szinte lehetetlen. A felfedezés így segíthet megérteni, hogyan alakulhattak ki ilyen gyorsan a korai szupermasszív fekete lyukak, amelyek később galaxisok magjává váltak.
Tények
- A James Webb űrteleszkóp több száz vörösen izzó objektumot („little red dots”) fedezett fel a korai univerzumban.
- Az „X-ray dot” nevű objektum erős röntgensugárzást bocsát ki, jelezve, hogy fiatal, gyorsan növekvő fekete lyuk lehet a közepén.
- A fekete lyukat vastag gáz- és porburok takarják, amelyek részben áteresztik a röntgensugarakat.
- Az objektum 12 milliárd fényévre van, az univerzum kezdeti szakaszában.
- A felfedezés segíthet megérteni, hogyan alakulhattak ki a korai szupermasszív fekete lyukak.
A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek
