A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és 50 civil szervezet levélben szólította meg az élő környezetért és az energiapolitikáért felelős minisztereket, valamint az érintett térségek képviselőit, hogy vezessenek be országos moratóriumot a palagáz-kitermelésre. A kérés hátterében az egyre súlyosbodó aszály, a kritikusan alacsony vízszintek és a vízigényes kitermelési eljárások állnak. Jelenleg is zajlik palagáz-kitermelés Sarkad környékén, és új beruházás készül a Homokháton, ahol a vízhiány különösen súlyos. A 2026 elején hirdetett koncessziók több védett területet is érintenek, köztük a Hortobágyt, a Duna–Tisza közi homokhátságot és Natura 2000-es övezeteket is.

A palagáz-kitermelés, amely rossz áteresztőképességű agyagpala-rétegekből nyer ki gázt, rendkívül vízigényes, és gazdaságilag is kockázatos: az energiamegtérülési aránya rosszabb, mint a hagyományos földgázé, és eddig nem járult hozzá érdemben az ellátásbiztonsághoz. Európa több országában már korlátozták vagy betiltották a rétegrepesztést, Magyarországon viszont bővül a kitermelés. A civil szervezetek szerint ez súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági kockázatokkal jár, különösen mezőgazdasági területeken.

A STOP PALAGÁZ! kezdeményezés keretében már elkészült a moratórium szövegtervezete, amelyhez csak kis mértékű jogszabály-módosítás szükséges. A jogalkotói akarat hiánya azonban továbbra is akadály. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (ÁFÁ) 2026 áprilisában jogegységi eljárást kezdeményezett, miután a Kúria 2025-ben elismerte, hogy a sarkadi projektek adatait nyilvánosságra kell hozni. Az átláthatóság hiánya tovább erosi a bizalmat a folyamatban.