Az Európai Unió 2026 tavaszán súlyos műtrágyakrízissel nézett szembe, amelyet az iráni konfliktus és az energiaválság fokozott. A drasztikusan emelkedő árak veszélyeztették az európai élelmiszer-termelést, így az Európai Bizottság kidolgozta a Műtrágya Akciótervet, amely többpilléres stratégiát kínál a válságkezelésre. A terv központi eleme a belső műtrágyagyártás támogatása az EU Emissziókereskedelmi Rendszerében (ETS) nyújtott ingyenes karbonkvótákkal, feltéve, hogy a vállalatok fenntarthatóbb technológiákba, például biotrágyákba vagy zöld hidrogén alapú megoldásokba fektetnek.

Ugyanakkor a mezőgazdasági szervezetek, köztük a Copa-Cogeca és számos nemzeti érdekképviselet, kritikával fogadta a terveket. Szerintük a 200 millió eurós krízisalap csepp a tengerben, és a támogatások valószínűleg nem csökkentik a kiskereskedelmi árakat. A gazdák attól is tartanak, hogy a biotrágyák drágábbak és kevésbé hatékonyak, így nem tudják helyettesíteni a hagyományos nitrogénműtrágyákat.

A tüntetések ismételt kitörése Brüsszelben azt mutatja, hogy az EU intézkedései nem érték el a kívánt hatást a földművesek szintjén. A stratégia hosszú távú célja a külső függőség csökkentése és a piaci átláthatóság növelése, például új megfigyelőközpont létrehozásával. A közös beszerzési társulások ösztönzése is része a tervnek, de a döntéshozatal lassúsága miatt sok gazda úgy érzi, hogy már elkésett a segítség.