Az Európai Unió következő, 2028–2034 közötti költségvetési ciklusáról folyó tárgyalások során hat tagállam – Svédország, Ausztria, Észtország, Finnország, Németország és Hollandia – közös kezdeményezést indított a jogállamisági szankciók szigorítására. A javaslat célja, hogy megnehezítsék az olyan tagállamok számára a befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférést, amelyeket az alapvető uniós értékek megsértése miatt szankcionáltak. A Financial Times beszámolója szerint a kezdeményezés részben a magyar és lengyel kormányzatok példájára épít, amelyek ugyan veszteségek nélkül hozzáfértek bizonyos támogatásokhoz, miközben más forrásokat lefagyasztottak.

A javaslat szerint az Európai Bizottságnak határozottabb ellenőrzést kellene gyakorolnia a jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett források felett. A tagállamok csak minősített többséggel tudnák blokkolni a szankciókat, ami jelentősen megnehezítené a büntetések hatástalanítását. A kezdeményezők kifogásolják azt is, hogy a Bizottság lehetővé tenné a lefagyasztott összegek akár 30 százalékának átcsoportosítását – egy olyan módszert, amelyet a mostani Tisza-kormány és korábban az Orbán-kormány is igénybe vett volna.

A hat ország továbbá azt is javasolja, hogy a Bizottság szélesebb információs bázisra támaszkodjon a jogsértések értékelésekor, ideértve az EU Bíróságának ítéleteit, az Alapjogi Ügynökség jelentéseit és a jogállamisági éves jelentéseket. A szabályok kiterjesztését a teljes többéves pénzügyi keretre is szeretnék, beleértve a 409 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alapot, a 200 milliárd eurós Globális Európa eszközt és az uniós igazgatási költségeket is.