
A következő évtizedek részecskefizikai irányvonalát jelölték ki, egy érdeklődő kollégának ad közös néznivaló hátteret.

CERN új nagy ütköztetője jön Történetmenet és fő tények
A CERN, az Európai Részecskefizikai Laboratórium hosszú távú stratégiájáról döntött Budapesten, ahol megerősítették: a következő nagy lépés a Jövőbeli Körkörös Ütköztető (FCC) projektje lesz. Ez egy majdnem 100 kilométeres alagútból álló, rendkívül erőteljes részecskegyorsító, amelynek segítségével a tudósok a sötét anyag és sötét energia titkait kutathatják. Rövid távon azonban a High Luminosity Large Hadron Collider (HL-LHC) marad a fő projekt, amely 2030 körül indulhat és a 2040-es évekig üzemel majd.
Az FCC projekt nemcsak tudományos, hanem pénzügyi kihívás is: várható költsége körülbelül 15 milliárd svájci frank, amelyet a tagállamokon túl külső forrásokból is finanszírozni kell. A CERN vezetői tárgyalásokat folytatnak az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal és más nemzetközi partnerekkel. A projektbe bevont magánadományok is, de a teljes finanszírozás még nem biztosított.
A döntés nem csak Európára, hanem Magyarországra is hatással lehet. A CERN főigazgatója, Mark Thomson kifejezte reményét, hogy az új magyar tudományos minisztérium aktívan kihasználhatja a CERN által kínált lehetőségeket. Magyarország 1992 óta teljes jogú tagja a szervezetnek, és a jövőben is fontos szerepet játszhat a kutatásokban.
Tények
- A CERN rendkívüli ülésén döntöttek a Jövőbeli Körkörös Ütköztető (FCC) projekt támogatásáról, amely majdnem 100 kilométeres alagútból áll.
- Rövid távon a High Luminosity Large Hadron Collider (HL-LHC) marad a fő projekt, amely 2030 körül kezdi meg működését.
- Az FCC megépítésének várható költsége körülbelül 15 milliárd svájci frank, a teljes finanszírozás még nem biztosított.
- A CERN főigazgatója, Mark Thomson szerint Magyarország kihasználhatja a CERN által kínált lehetőségeket, különösen az új tudományos minisztériummal.
A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek





