Egy nemzetközi kutatás során a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével 130 tó 375 vízmintáját elemezték, hogy feltárják, milyen tényezők határozzák meg a baktériumközösségek szerkezetét. A vizsgálat kiterjedt édesvizektől a hipersós tavakig, beleértve szikes és konyhasós vizes élőhelyeket is. A tanulmány eredményei szerint a vízben lévő oldott ionok típusa – például nátrium-karbonát vagy klorid – erősebben befolyásolja a baktériumösszetételt, mint a teljes sótartalom mennyisége. Ez különösen fontos a klímaváltozás és az emberi tevékenységek hatására változó vízminőség szempontjából, mivel a baktériumok alapvető szerepet játszanak a tápanyagforgalomban.

A szikes tavakban, mint például a Kiskunságban vagy a Velencei-tónál, a karbonát- és hidrogén-karbonátionok dominálnak, míg a konyhasós tavak, például a szovátai Medve-tó, kloridionokban gazdagabbak, hasonlóan a tengerekhez. A kutatás kimutatta, hogy bizonyos baktériumcsoportok, például aktinobaktériumok, kifejezetten a szikes környezeteket részesítik előnyben. Ezek a mikroorganizmusok nemcsak környezetükre adaptálódtak, de evolúciósan is összefüggő csoportokat alkotnak.

Az eredmények hozzájárulnak a tavak ökológiai működésének jobb megértéséhez, különösen a környezeti változásokra adott biológiai válaszok szempontjából. A Limnology and Oceanography Letters folyóiratban publikált tanulmány rávilágít, hogy a mikroszkopikus élőlények gyorsan reagálnak a környezeti ingerekre, így a víz kémiai összetétele hosszú távon alakíthatja az ökoszisztémákat. A jövőben ez segíthet a víztestek állapotának pontosabb monitorozásában és védelmében.