Mars felszínén látható kúpok sorai, amelyek valószínűleg iszapvulkánok, nem magmás eredetűek.
Mars felszínén látható kúpok sorai, amelyek valószínűleg iszapvulkánok, nem magmás eredetűek.

A kúpok két különböző korszakból származnak, ami segít feltérképezni a Mars múltbeli vízjelenlétét – hasznos háttér egy űrkutatással foglalkozó kollégának.

Több ezer kúp a Marson – nem tűz, hanem iszap volt Történetmenet és fő tények

A Hongkongi Műszaki Egyetem kutatói több ezer kúpszerű formációt elemeztek a Mars felszínén, amelyek valószínűleg nem magmás vulkánok, hanem iszapvulkánok. A struktúrákat neurális hálózat segítségével három osztályba sorolták: a legdurvábbak és a mérsékelten simák kora 3,66–3,43 milliárd év, ami egybeesik a Mars óriásáradásos korszakával. Ekkor víz áramlott a Chryse és az Acidalia medencékbe, potenciálisan táplálva egy rövid életű északi óceánt. A harmadik, sima és fényes kúposztály később alakult ki, amikor a telített üledékben csökkent a nyomás, és az iszap felszínre tört. A Mars Odyssey szonda adatai megerősítették, hogy a harmadik osztály anyaga finomszemcsés és nem konszolidált, eltérő a környező területektől. A kétfázisú fejlődés ellentmond a hagyományos vulkáni modellnek, de hasonlít a Föld iszapvulkánjaihoz. Ez a felfedezés új idővonalat ad a Mars vízaktivitásának történetéhez, és utalhat lakható környezetekre a bolygó múltjában.

Tények

  • A Hongkongi Műszaki Egyetem kutatói neurális hálózattal három kúposztályt azonosítottak a Marson.
  • Az első két osztály kora 3,66–3,43 milliárd év, ami egybeesik a Mars óriásáradásos korszakával.
  • A harmadik osztály sima, lekerekített kúpokból áll, amelyek a víz visszahúzódása után alakultak ki nyomáscsökkenés hatására.
  • A Mars Odyssey szonda adatai szerint a harmadik osztály finomszemcsés, nem konszolidált anyagból áll.
  • A kétfázisú kialakulás ellentmond a magmás vulkanizmusnak, és a Föld iszapvulkánjaihoz hasonló mechanizmusra utal.

A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek