Német kancellár javaslatot tett, hogy Ukrajna kapjon társult tagsági státust az Európai Unióban, amíg a teljes jogú csatlakozás folyamata lezajlik. Ez a státus lehetővé tenné, hogy Ukrajna megfigyelőként részt vegyen az európai csúcsokon és miniszteri üléseken, bár szavazati joggal nem rendelkezne. A Budapesti Corvinus Egyetem külpolitikai szakértője, Gálik Zoltán hangsúlyozta, hogy az uniós jog ilyen kategóriát nem ismer, így a javaslat inkább politikai ötlet, semmint jogi keret.

Ukrajna már elnyerte a tagjelölti státuszt és elkezdte a csatlakozási folyamatot, beleértve a jogharmonizációt és a piaci integrációt. A teljes csatlakozás azonban továbbra is hosszú, 35 fejezetből álló folyamat, amely hat nagy klaszterre oszlik. A javasolt átmeneti forma nem jelentene teljes jogú hozzáférést az EU közösségi forrásaihoz, például a kohéziós vagy mezőgazdasági alapokhoz.

Gálik Zoltán rámutatott, hogy Ukrajna különleges helyzetben van: már 2015 óta társulási megállapodás hatálya alatt áll, amely mély és átfogó szabadkereskedelmi együttműködést is tartalmaz. A javaslat azonban kockázatokkal is jár: más várakozó országok számára is hasonló kegyelemben kellene részesíteni, és az EU belső döntéshozatali mechanizmusait is fel kell készíteni egy nagy ország integrációjára.