Örményország és az Európai Unió első csúcstalálkozóját 2026 májusában tartották Jerevánban, jelképes és tartalmi mérföldkőként az ország új irányválasztásában. A találkozón az EU hivatalosan megerősítette támogatását Örményország szuverenitásáért, reformprogramjáért és hosszú távú európai integrációjáért, miközben az ország egyre inkább megkérdőjelezi korábbi függését Oroszországtól. A változás hátterében az 2023-as azeri hadművelet és a moszkvai biztonsági rendszer kudarca áll, amely után Örményország nyíltan bírálta a Kreml szerepét.

Az EU konkrét lépéseket tett: 270 millió eurós támogatási tervet hirdetett a gazdasági és infrastrukturális reformokra, és a Global Gateway program keretében akár 2,5 milliárd euró értékű uniós és magánberuházásokat is ígért. A megállapodás közlekedési, energetikai és digitális összekapcsolódásra fókuszál, így Örményországot fokozatosan integrálni kívánják az európai piacokba. Emellett halad a vízumliberalizáció, amelynek sikerével az örmény állampolgárok rövid távú utazásra vízum nélkül léphetnének be a schengeni térségbe – feltéve, hogy teljesítik az EU szigorú feltételeit.

A csúcstalálkozó időzítése is politikai számítás: parlamenti választások előtt áll Örményország, és miniszterelnöke, Nikol Pasinján egyensúlyoz a belső kihívások között. Az EU felé való nyitás mellett továbbra is tagja az oroszvezette Eurázsiai Gazdasági Uniónak, és függ a kedvezményes orosz földgáztól. A stratégia tehát nem radikális szakítás, hanem fokozatos újraorientáció – amelyben az EU hosszú távú jelenlétet épít a Dél-Kaukázusban.