Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2021-es jelentése óta eltelt időszak adatai megerősítették a negatív klímaváltozási trendeket, de kedvezőtlenebb mutatókkal. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének elemzése szerint a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest már 1,26 Celsius-fokkal magasabb, miközben az IPCC 2021-ben még 1,09 fokot jelezett. A melegedés szinte teljes egészében emberi eredetű, elsősorban az üvegházgázok, mint a szén-dioxid, metán és dinitrogén-oxid növekvő koncentrációja miatt.

A légkörbe jutó aeroszolok korábban csökkentették a melegedést, de a levegőminőség javulása miatt egyre kevesebb ilyen részecske kerül a légkörbe, így csökken a hűtő hatásuk. Ez tovább gyorsítja a felmelegedést. A Föld éghajlati rendszerében maradó többletenergia a 2023–2024-es időszakban példátlan ugrást mutatott, és a műholdas adatok szerint a jelenlegi szint közel háromszorosa az 1980-as évekének.

Az óceánok elnyelik a felesleges hőt, különösen a felső rétegek, de egyre inkább a mélyebb zónák is melegszenek. Ez a hő hosszú ideig, évtizedeken át befolyásolja az időjárási mintákat. A klímamodellek szerint a jelenlegi ütem mellett a másfél fokos Párizsi cél betartása egyre valószínűtlenebb. A szárazföldi hőmérsékleti csúcsok például 0,37 fokkal emelkedtek öt év alatt – sokkal gyorsabban, mint az átlag. A csapadékmennyiség globális trendje viszont nem mutat egyértelmű növekedést, bár regionálisan jelentősebb változások várhatók.