Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása komoly sokkot okozott a globális energiapiacokon, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok kiesésével szembesültek. A biztonság és ellátás fenntartása érdekében számos ország gyorsan átállt alternatív energiaforrásokra, és a megújulók közül a napelem került előtérbe. Kína, mint a tiszta technológiák vezető gyártója, jelentős előnyhöz jutott: áprilisban 60 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi napelemexportját, amely 3,12 milliárd dollárt ért el.

Bár a márciusi rekordhoz képest enyhén visszaesett a szállított mennyiség – 1,71 milliárdról 1,34 milliárd napelemre –, az áprilisi export így is 1,16 millió tonnát tett ki. A csökkenés részben annak köszönhető, hogy a márciusban még felpörgetett szállítások az exporttámogató adóvisszatérítési program március 31-i lejárta előtt történtek. A kínai napelemek legnagyobb vevői Délkelet-Ázsiában és Afrikában vannak, ami mutatja, hogy a megújulók már nem csupán fejlett országok luxusa, hanem globálisan elérhető, gyorsan telepíthető megoldás.

A napelemek terjedése mögött nemcsak a geopolitikai válság áll, hanem a technológia fejlődése és az árak csökkenése is. Kína így nemcsak napelemeket, hanem akkumulátorokat és elektromos járműveket is exportál, és egyre inkább a tiszta technológia globális motorjává válik. A jelenlegi trendek azt jelzik, hogy a megújuló energiaforrások a jövő energiaellátásának alappillérei lehetnek, különösen ha geopolitikai kockázatok növekednek.