Kína egyre erőteljesebben csábítja haza az Egyesült Államokban dolgozó kínai tudósokat és mérnököket, egy jelenség, amit „fordított agyelszívás” néven ismernek. A kínai kormány és techcégek célzottan vonzzák vissza a külföldön tanult és dolgozó szakembereket, akiket az amerikai nagyvállalatok létszámleépítései és a szigorodó bevándorlási politika is tolnak hazafelé. A hazatérőket „tengeri teknősöknek” nevezik, mert hasonlóan hozzájuk, a szakemberek is éveket töltenek külföldön, majd visszatérnek szülőföldjükre.

A trend mögött nemcsak a hazai támogatások állnak, hanem a kínai városok és tartományok által kínált jelentős pénzügyi ösztönzők is: több százezer dolláros támogatások, ingyenes irodák, lakhatási támogatások és nagyvállalati vezetői pozíciók. Sanghaj Putung kerülete például 14,7 millió dollárnyi projektfinanszírozást kínál fiatal tehetségeknek, míg Sencsenben több mint 700 ezer dollár értékű támogatás érhető el. A Huawei, a Tencent és a ByteDance is aktívan keresi a hazatérő szakembereket.

A jelenség komoly hatással lehet a jövő technológiai versenyére, különösen a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás és a biotechnológia területén. A CNN szerint 2025 eleje óta legalább 85, korábban az Egyesült Államokban dolgozó tudós és kutató vállalt munkát Kínában, köztük volt Princetonon tanító atomfizikus, NASA-mérnök és az NIH neurobiológusa is. A kínai oktatási minisztérium adatai szerint 2024-ben 535 600 külföldön tanuló diák tért haza, 2023-hoz képest 120 ezerrel több. A LinkedIn felmérése szerint a külföldi PhD-hallgatók 59%-a tervezett hazatérni 2024-ben, míg 2023-ban ez az arány még csak 38% volt.