A kréta kor fénylő bogarai már akkor is kommunikáltak fényjelzésekkel, mint ma – egy természetrajzi rajongó számára ismerős és lenyűgöző látvány.
99 millió éves szentjánosbogár fénylik a múltból Történetmenet és fő tények
Egy 99 millió éves szentjánosbogár maradványát tárták fel Mianmar északi régiójában, ahol gazdag borostyánlelőhelyek találhatók. A fosszília egy hím példányt ábrázol, amely rendkívül jó állapotban került elő – testhossza mindössze 6,6 milliméter, de még mindig felismerhetők benne a fénykibocsátó szerv nyomai. A lelet a Cretoluciola birmana nevű, új fajként lett leírva, amely a mai Luciolinae alcsalád rokonságába tartozik.
A kutatás rávilágított, hogy a biolumineszcens rovarok már a középső kréta időszakban is léteztek, és evolúciós formájuk akkoriban is hasonlított a mai szentjánosbogarakéra. A bogár nagy szemei és karcsú csápjai megegyeznek modern rokonaiéval, ami arra utal, hogy a faj már akkor is kiforrott kommunikációs rendszert használt.
A szentjánosbogarak életciklusa összetett ökoszisztémát igényel: nedves avar, vízforrások és növényzettel borított erdők. A lelet tehát nemcsak a rovar fejlődését, hanem a kréta korbeli mianmari környezet gazdagságát is jelzi – az ősi erdők sokkal komplexebb élővilággal rendelkezhettek, mint korábban gondolták.
Tények
- A fosszília 99 millió éves, a középső kréta időszakból származik.
- A bogár testhossza 6,6 milliméter, és egy hím példányt reprezentál.
- A Cretoluciola birmana nevű új fajt Jüan Suaj-lung és kollégái írták le.
- A maradványban még látható a két részből álló fénykibocsátó szerv nyoma.
- A lelet Mianmar északi részén került elő, ahol gyakori a borostyánlelet.
A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek
Kapcsolódó hírek
