Szerbia egyre nehezebb diplomáciai egyensúlyozásra kényszerül, miközben egyidejűleg igyekszik megőrizni kapcsolatát Oroszországgal és előrehaladni az Európai Unióhoz való csatlakozás útján. Ana Brnabić szerb miniszterelnök a prágai Globsec konferencián hangsúlyozta, hogy országa az európai értékekkel azonosul, ugyanakkor nem alkalmaz szankciókat Moszkvával szemben. Ennek oka részben a kilencvenes évekbeli tapasztalatok, részben az alacsony külkereskedelmi függőség Oroszországgal szemben. Ugyanakkor Szerbia továbbra is függ az orosz gázszállításoktól, és orosz támogatásra számíthat az ENSZ Biztonsági Tanácsában, különösen a Koszovó státuszával kapcsolatban.

Az EU-val folyó csatlakozási tárgyalások 2021 óta nem haladtak, új tárgyalási fejezetet nem nyitottak. Brnabić szerint az integrációs feltételek menet közben változtak, és ez igazságtalannak tűnik, különösen Albánia és Montenegró előrelépéséhez képest. A szerb kormány így kénytelen kettős stratégiára: nyugaton értékrendi közeledést hirdet, keleten pedig megőrzi a hagyományos szövetségesi kapcsolatot.

A helyzetet bonyolítja, hogy Szerbia hivatalosan támogatja az ENSZ Ukrajnára vonatkozó határozatait, és elítéli az orosz inváziót, ugyanakkor Aleksandar Vučić elnök nem vett részt a moszkvai győzelmi napi rendezvényeken. A külpolitikai kettősség mögött gazdasági, történelmi és biztonságpolitikai tényezők állnak, amelyek megnehezítik a tisztán nyugati irányváltást.