A G7 országai sürgősségi találkozót tartanak a globális kötvényhozamok drámai emelkedése és az energiapiaci feszültségek miatt. A konfliktus a Közel-Keleten, különösen a Hormuzi-szoros bezártsága, komolyan befolyásolja az olajkínálatot és az energiaárakat, amelyek emelkedése inflációs nyomást gyakorol a világgazdaságra. Az Egyesült Államokban a 30 éves államkötvény hozama 5,121 százalékra ugrott, a legmagasabb szintre 2025 májusa óta. Az Egyesült Királyságban és Japánban is rekordhoz közeli hozamokat mértek, mivel a befektetők a bizonytalanság miatt menekülnek a biztonságosnak számító papírokba.

Az olajpiac is feszült: a Brent típusú nyersolaj ára hordónként 109,26 dolláron zárt, idén 74 százalékos emelkedést mutatva. A WTI olaj ára hasonló mértékben nőtt. A globális olajkészletek gyorsan apadnak, és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) figyelmeztet, hogy a nyári csúcskereslet előtt további áremelkedés várható, ha a szállítási útvonalak nem nyílnak meg.

A piaci mozgások mögött az állampapír-piacokon a Fed új elnökének, Kevin Warshnak a várható kamatpolitikája is áll. A befektetők próbálják beárazni, hogy a magas infláció ellenére milyen tempóban emelheti a kamatokat az amerikai jegybank, ami további hatással lehet a globális tőkepiacokra.