Északi fény zöldes-lilás ívei az éjszakai égen, alattuk városfényekkel, a háttérben geomágneses vihar ábrázolása űrből
Északi fény zöldes-lilás ívei az éjszakai égen, alattuk városfényekkel, a háttérben geomágneses vihar ábrázolása űrből

A sarki fény megjelenése északon érdekes látvány, de a műholdak működésében fellépő hatások egy olyan kollégának is adhat közös néznivaló hátteret, aki űr-időjárást követ.

Geomágneses vihar éri el a Földet Történetmenet és fő tények

Pénteken éri el a Földet egy mérsékelt erősségű geomágneses vihar, amelyet a Nap felszínén lévő koronalyukból kiáramló töltött részecskék okoznak. A jelenség során a Föld mágneses tere ingadozni kezd, ami sarki fényt idézhet elő az északi féltekén, különösen az Egyesült Államok északi államaiban és Európa északi részein. A látványos égi jelenség mellett kisebb technológiai zavarok is várhatók: rádiókommunikáció, műholdak működése és elektromos hálózatok érinthetők, főként magasabb földrajzi szélességeken. A Nap jelenleg 11 éves ciklusának intenzív szakaszában van, ami magyarázza a gyakoribb geomágneses eseményeket az elmúlt hónapokban. Bár Magyarországon nem várhatók komolyabb hatások, a tudósok figyelemmel kísérik a fejleményeket, különösen az alacsony Föld-pályán keringő műholdak esetében, ahol a megnövekedett légellenállás befolyásolhatja a pályákat.

Tények

  • A geomágneses vihar 2026. május 23-án éri el a Földet.
  • A jelenséget a Nap koronalyukából származó töltött részecskék okozzák.
  • Sarki fény várható az északi féltekén, kisebb technológiai zavarokkal együtt.
  • A Nap jelenleg 11 éves aktivitási ciklusának erős szakaszában van.
  • Magyarországon komolyabb hatások nem várhatók.

A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek