A Vega-C rakéta indítása a Francia Guyana-i űrközpontból, amely a SMILE műholdat vitte az űrbe
A Vega-C rakéta indítása a Francia Guyana-i űrközpontból, amely a SMILE műholdat vitte az űrbe

A Föld mágneses védekezésének új adatokkal történő feltárása hasznos kontextus lehet egy természettudományos érdeklődésű ismerősnek, aki követi az űrkutatás gyakorlati hatásait.

Elindult a Föld mágneses pajzsát kutató SMILE Történetmenet és fő tények

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kínai Tudományos Akadémia közös SMILE (Solar wind Magnetosphere Ionosphere Link Explorer) műholdja 2026. május 19-én sikeresen pályára állt egy Vega-C rakéta segítségével Francia Guyanából. A műhold célja, hogy részletesen tanulmányozza, hogyan hat a napszél a Föld mágneses mezőjére, és hogyan alakulnak ki az ebből eredő jelenségek, például az északi fény (aurora borealis). A misszió során négy műszer figyeli a napkitöréseket, a napszelet és a mágneses mező dinamikáját.

A műhold először egy alacsony, kb. 700 kilométeres pályára került, majd több manőver során eléri a végleges, ovális pályáját, amelynek földtávolsága akár 121 ezer kilométerre is elnyúlik. Ez a távolság lehetővé teszi, hogy a műhold egyszerre figyelje a Föld közelében és távoli régióiban zajló folyamatokat. A projektben nemcsak az ESA és Kína, hanem Németország, Ausztria és Svájc kutatói is részt vesznek.

A SMILE misszió új dimenziót adhat az űrkörnyezet megértéséhez, különösen a globális mágneses viharok és a Föld légkörére gyakorolt hatások tekintetében. A gyűjtött adatok segíthetnek pontosabb űridőjárási előrejelzések készítésében, amelyek fontosak a műholdak, kommunikációs rendszerek és űrutazás biztonsága szempontjából. A műhold teljes működési fázisa több hónapig tart, mielőtt a tudományos eredmények publikálásra kerülnek.

Tények

  • A SMILE műholdat 2026. május 19-én indították a Francia Guyana-i űrközpontból Vega-C rakétával.
  • A műhold az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kínai Tudományos Akadémia közös projektje.
  • A SMILE négy műszerrel rendelkezik, amelyek a napszél és a Föld mágneses mezője közötti kölcsönhatást vizsgálják.
  • A műhold végleges pályájának földtávolsága akár 121 ezer kilométer is lehet.
  • A misszió célja, hogy jobban megértsük az északi fény kialakulását és az űridőjárás hatásait.
  • A projektben Németország, Ausztria és Svájc kutatói is részt vesznek.

A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek