Az elmúlt hetekben több drón csapódott be a balti országokban – Litvániában, Lettországban, Észtországban és Finnországban –, amelyek közül egyeseket egyértelműen ukrán eredetűnek azonosítottak. A drónok eredetileg Oroszország katonai és olajinfrastruktúráit célozták meg, de útjuk során a NATO-országok légterébe tévedtek, valószínűleg orosz jelzavarási kísérletek miatt. Bár a drónok nem okoztak komoly károkat, a politikai következmények súlyosak voltak: a legutóbbi incidens Lettországban kormányválsághoz vezetett, a védelmi miniszter lemondásra kényszerült, majd a kormány bukott. A NATO katonai válasza nyugodt és arányos volt, de a balti országok hatóságai egyre inkább aggódnak a biztonság miatt.

A balti államok vezetői közös fellépést követelnek: szigorúbb légteri ellenőrzést, jobb koordinációt Ukrajnával és a NATO-val, valamint technikai megoldásokat, például „kill switch” funkciót az ukrán drónokon, hogy a levegőben robbanjanak fel, ha eltérnek az útvonaluktól. Eközben Oroszország propaganda-hadjáratot folytat, állítva, hogy a balti országok szándékosan engedik át a légterüket az ukrán drónoknak. Ez a narratíva azonban nincs alátámasztva bizonyítékokkal, és szakértők szerint a cél a NATO egységének aláásása.

A NATO balti légvédelmi missziója reagált: román vadászgép lelőtt egy drónt Észtország felett, más esetekben óvóhelyre vonultak a kormánytagok. A balti országok nem merték lelőni a drónokat, nehogy a roncsok lakott területre zuhanjanak. Az ukrán külügyminiszter elismerte, hogy drónjaik tévedhettek a balti légtérbe, és elnézést kért. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna soha nem irányított drónt szándékosan a balti országok felé. A drónok típusa ismeretlen, de valószínűleg kisméretű, nehezen észlelhető repülőgépek, amelyek robbanóanyagot is szállíthatnak.