A szellemi hallgatásról és felelősségről szóló beszéd mélyebb rétegeket is megérint. Ha van olyan barátod, aki közelebbről követi a kultúrpolitikai vitákat, érdemes lehet továbbküldeni neki.
„Vétkesek közt cinkos, aki néma” Történetmenet és fő tények
Az 1985-ös Sátántangó megjelenését örökítő emlékkövet avattak fel az MTA 200. közgyűlésén, Krasznahorkai László író tiszteletére. A ceremónia azonban messze túlmutatott egy egyszerű kulturális emlékezeten: Kollár László, az Akadémia főtitkára erőteljes nyilatkozatot tett a szellemi függetlenség és a kritikus gondolkodás fontosságáról. Kiemelte, hogy a tudós és művész nem alkuszik politikai elvárásokkal, és erkölcsi kötelessége megszólalni, amikor a társadalom hallgatásba burkolózik.
A beszéd során Kollár visszatekintett az MTA elmúlt évtizedes álláspontjaira is: a CEU elüldözésétől kezdve az akkumulátorgyárak kockázatain át a tudományos élet politikai befolyásolásáig. Kiemelte, hogy bár javaslataikat ritkán fogadták el, az Akadémia továbbra is a legmegbízhatóbb intézmény a közvélemény szerint. Ugyanakkor nem kerülte meg az Akadémia múltjának sötét oldalait sem: a politikai kizárásokat, a zsidó származású tudósok üldöztetését és a kommunista átszervezéseket is felidézte.
Az emlékkő avatása így egyszerre lett ünnepség, felelősségre hívás és történelmi számadás. A főtitkár Bibó István gondolataira hivatkozva zárta: a demokrácia fejlődésének legnagyobb akadálya a félelem. A ceremónia nem csupán egy író elismerése volt, hanem az akadémiai szabadság és a kritikus szerepvállalás mai helyzetének tükröződése is.
Tények
- 2026. május 5-én az MTA 200. közgyűlésén emlékkövet avattak Krasznahorkai László Sátántangó című regényének 1985-ös megjelenésére.
- Kollár László, az MTA főtitkára beszédében hangsúlyozta a szellemi függetlenség és a kritikus gondolkodás fontosságát, valamint az értelmiségi megszólalás erkölcsi kötelezettségét.
- Az MTA főtitkára említette, hogy az intézmény több alkalommal szembeszállt a hatalommal, például a CEU elüldözése vagy az akkumulátorgyárak kockázatai miatt.
- Kollár László elismerte, hogy az Akadémia múltjában is voltak hallgatások és bűnök, például politikai kizárások vagy zsidó származású tudósok üldöztetése.
- A beszéd végén Kollár Bibó Istvánt idézte: a demokrácia fejlődésének legnagyobb gátja a félelem.
A Canto vizuális hírmagyarázata. A készítést AI-eszközök segíthetik. Szerkesztési elvek
Kapcsolódó hírek
