Magyarország 2025-re a világ top 20 AI-használó országa közé emelkedett: a munkaképes korú lakosság 29,8 százaléka már használ generatív mesterséges intelligenciát, ami 1,9 százalékos növekedés 2025 első és második féléve között. Ez a lendület azonban nem mindig vezet sikerre a vállalati szinten. A SERCO Informatika Zrt. AI-igazgatója, Varga Botond szerint a cégek 70–80 százalékánál bukik el az AI-projekt nagyvállalatokban, a kis- és középvállalkozásoknál pedig ez az arány 95–97 százalékra is emelkedik. A bukások mögött több tényező áll: a menedzsment szkepticizmusa, az adatok rossz minősége, valamint a biztonsági kockázatok.

A legnagyobb veszélyt a „shadow AI” jelensége jelenti: a munkavállalók gyakran a cég tudta nélkül, saját vagy megosztott előfizetésekkel használják az AI-szolgáltatásokat, amelyek észak-amerikai vagy ázsiai szervereken futnak. Ilyenkor a vállalati adatok, akár jelszavak és forráskódok is a felhőbe kerülhetnek, ahol azokat a szolgáltatók tanítási célra felhasználhatják. A Samsung példája is erre figyelmeztet: mérnökök a ChatGPT-be másolták a félvezető-fejlesztési kódot, amivel a vállalat szellemi tulajdonát veszélyeztették.

A megoldás szerintük a szuverén AI-infrastruktúra: olyan mesterséges intelligencia, amely a cég saját szerverén vagy AI-képes eszközön fut, így az adatok nem hagyják el a vállalat hálózatát. A bevezetéshez nem szükséges teljes rendszerváltás, elég egy AI-képes szerver hozzákapcsolása a meglévő infrastruktúrához. A kihívás inkább a legacy rendszerekkel és az átláthatatlan piacon van, ahol a hype miatt nehéz a döntéshozóknak tisztán látni. A sikeres bevezetéshez szükség van stratégiai tervre, menedzsment támogatásra és minőségi adatokra.